Az intézmény vezetése a belső és a külső partnerek bevonásával méréseket végzett, melyek a következőket mutatják: RADAR viselkedés elemző és fejlesztő kérdőívrendszer eredményei:A szervezeti kultúra alapmodelljei közül a racionális célmodell hatékonyságtényezőinek követése a legjellemzőbb. Főként a megvalósításra és a kivitelezhetőségre koncentrálunk, a korlátokkal kevésbé foglalkozunk. 

Ennek alapján az intézményben meghatározó a teljesítményorientáltság, eredményekre való törekvés és az intenzív munkavégzés. Ez azonban mind a tanároknál, mind a diákoknál túlterheltséget okoz. Ez olyan feszültségeket generál, melyek miatt a kollégák és a diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, tanáraikkal, kollégáikkal.Az optimistaserkentő magatartásforma még fejlesztésre szorul a tanulószervezetként működéshez.A változásokhoz való alkalmazkodás ugyanis sok energiát igényel, ezért szükség van a pozitívabb gondolkodásra. A SWOT analízis eredményei:Erősségünk továbbra is, hogy magas színvonalat biztosítunk: a továbbtanulási (90%) és érettségi (4,6) eredményeink kiválóak. Kiemelkedő hangsúlyt kap az esélyteremtést szolgáló tanulási környezet kialakítása.Az iskolában a tanárok és a diákok kapcsolata jó, illetve az intézménynek kiváló kapcsolata van a külső partnerekkel. A diákok szeretnek iskolába járni, az iskola vezetése segítőkész, nyitott.Ugyanakkor a tantestület korfája torzul: a pedagógusok idősödnek, egyre jobban érzékelhető a burn-out jelenség, mely megmutatkozik a módszertani tárházak beszűkülésében, az önértékelés és az alkalmazkodó képesség csökkenésében.Egyre kevésbé dolgoznak a kollégák együtt, a szakmai munkaközösségek munkájából hiányzik az együtt gondolkodás, a közös célok megvalósítására irányuló együtt munkálkodás, valamint hiányzik a folyamatos kommunikáció és kooperáció. Egyre több a demotivált diák is, felütötte fejét egy fajta radikalizáció: egyre erőteljesebben érzékelhetők a konfliktusok, melyeket nem sikerül megfelelően kezelni: feloldani vagy csak részben. Az egyéni fejlesztési igényekre nem mindig tudnak a kollégák megfelelő választ adni. Az önértékelések tapasztalatai:

Az intézmény egyik legfontosabb feladata a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség és közösségfejlesztés kereteinek biztosítása.A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg.Ugyanakkor a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak ellátására, valamint a tanulási és nevelési nehézségek kezelésére, differenciált, új megközelítésű módszerek használatára nem teljesen felkészült a tantestület.Munkatervek és éves beszámolók elemzése:Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka egyik alapfeltétele, hogy tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek alakuljanak ki az intézményekben. Az igazi szakmai problémák megbeszélésére nem fordítanak kellő figyelmet (óralátogatások, esetmegbeszélések).Ennek következménye az egységes fellépés hiánya, következetlenség a nevelési problémák megoldásában, valamint a konfliktusok számának növekedése.Iskolapszichológus jelentése:Megnövekedett azon diákok és pedagógusok száma, akik önértékelési problémákkal küzdenek.A diákok között felütötte fejét a radikalizálódás, a tantestületben pedig egyre több kollégánál mutatkoznak a kiégés tünetei.A fenti feltárások nyomán a cél a teljesítmény magas színvonalának megtartása új módszertani eszközök, technikák segítségével feszültség csökkentése érdekében.Célunk olyan mindfulness és stresszkezelő technikák elsajátítása,melyek segítik kooperációs és a motivációs szint növekedését.A nemzetközi kitekintést és nyelvtanulást is fontos célnak tartjuk a szakmai fejlődés és az önértékelés szempontjából,valamint a cserekapcsolatok megvalósításában való részvétel miatt.